A gazdag szigetbirodalmat, az Atlantiszt az ősi időkben egyik napról a másikra elnyelte a tenger. Legendája századokon keresztül érdekelte a tudósokat és kincsvadászokat. A nagy filozófus, Platón (i.e. 427-347) két művében megadta a történet keretét, és az elsüllyedt Atlantiszt azóta keresi a világ. Sokan itt is csak a mítoszt látták, mint Homérosz Trójája esetében, de mikor Schliemann hisszarliki felfedezése valósággá változtatta Tróját, lelkes amatőrök bukkantak fel mindenütt a hasonló felfedezések érdekében. Leleteikből néhányan arra következtettek, hogy Atlantisz végre előkerült.
A brit Sir Arthur Evans is Schliemann nyomába lépett. Mint tudóst nem Trója érdekelte, hanem annak a bronzkori civilizációnak az eredete, amelyre Schliemann rátalált az Égei-tengernél. Különösen érdekelték a korai írásképek, ezek révén jutott el Krétára. Itt korábban "félgőzzel" végzett ásatások ősi romok tucatjaira bukkantak. Evans felvásárolta a Kephala néven ismert helyet, egy földhalmot, amely Kréta északi partvidékén található. Erről a helyről már régebb óta beszélték, hogy talán a nagy, lerombolt palota, Knósszosz áltt rajta. 1899-ben kezdte meg munkálatait.
A Minótaurusz legendája
Evans lelete is olyan látványos volt, mint Schliemanné, hiszen ő is felfedezett egy előzőleg ismeretlen civilizációt. Krétát a régi görög hősköltemények a bölcs és igazságos uralkodó, Minósz király otthonaként emlegették. Minószt a sors azzal verte, hogy félig ember, félig bika fia született, a hírhedt Minótaurosz. Minósz a görög szárazföldtől minden évben sarcot követelt, a labirintusban - ez olyan útvesztőkből állt, hogy sem a szörny, sem áldozatai nem találtak ki soha - lakó szörnyeteg pedig emberáldozatot. A történet úgy szól, hogy Thészeusz, a görög hős végül megölte a minótauroszt, és Ariadné aranyfonala segítségével végül ki is jutott az útvesztőből. Evans a legendát felhasználva nevezte el Minószi Krétának az általa keresett civilizációt. A Minótaurosz-legenda döbbenetes mennyiségű nyomot hagyott maga után, a minósziak kialakították a bikaimádat kultuszát, és a jó állapotban megőrződött knósszoszi palota alatt tényleg húzódott egy labirintusrendszer. Schliemann mükénéi leletéhez hasonló, szenzációs arany halotti maszkokat nem találtak, viszont voltak tonnányi mennyiségben cserépedények, bronzszobrocskák, a palota falain freskók - a krétaiak figyelemre méltó élénk és mozgalmas kultúrális és művészeti életéről tettek bizonyságot. Knósszosz viszont csak része volt annak a civilizációnak, amely egykor egész Kréta szigetén élt és alkotott.
A nagy bumm
Krétával kapcsolatban még mindig ugyan az a kérdés izgatja a tudósokat: Miért halványult el egyszerre a minószi civilizáció, és vették át szerepét az északról érkező görög kultúrák? A megoldást Thíra (Szantorini) szigetének története adja. Krétától északra a nyílt tengeren 105 kilóméter távolságra fekszik a sziget. Ma Thíra egy mély öblöt körülvevő apró szigetsorból áll, mely egy ősrégi vulkán maradványait őrzi.
A régészek becslése alapján a minószi civilizáció i.e. 1500 körül omlott össze, csak a knósszoszi együttes ért meg egy generációval későbbi hódítást. A szeizmológusok pedig kiszámították, hogy Théra i.e. 1470 táján törhetett ki hihetetlen erővel, sok ezer tonnányi sziklát és tajtékkövet vetett ki magából a vulkán, mielőtt beroskadt volna, a szigetgyűrűt és a meredek sziklafalatt hagyva maga után. A sziklák mintegy 270 méter magasak, ezek mellett az öböl olyan mély, hogy a hajók nem tudnak lehorgonyozni benne. A sziklákat helyenként 60 méter tajtékkő borítja. A korabeli beszámolók nem tudnak ekkora méretű katasztrófáról, bár akadnak hasonlóak, mint például az 1883-as Krakatau kitörése. Az ekkor keletkezett 40 méter magas szökőár a 80 kilométerre fekvő jávai és szumátrai települések közül nagyjából 300 falut és várost sodort el, és több mint 36.000. ember vesztette életét. A napot teljesen elhomályosította a több száz kilométerre eljutó hamu. A nyomok pedig arra utalnak, hogy Thíra kitörése még ennél is nagyobb és erősebb volt. Lehetséges, hogy ez a therai kitörés felelős azért, hogy egyetlen éjszaka alatt összeomlott a minószi birodalom?