Már oly sokszor telt meg, és fogyott el a Hold,
De feledni mégsem tudom azt, mi a múltban volt.
Most már tudom mit vesztettem,
Mikor ellened oly nagyot vétettem.
Csak egy dologért könyörgöm neked:
Most utoljára bocsáss meg nekem!
Sírok valamiért,
Sírok valami miatt.
Te csak légy boldog,
A fájdalmad nekem add.
Mert ha csak félannyira szeretnél,
Mint én szeretlek téged,
Én nem csak élnék,
De halni sem félnék érted!